Donald Trump az Egyesült Államok megválasztott elnöke úgy tekint Mexikóra, mint hátsó kapura, amelyen keresztül a kínai áruk bejutnak az USA-ba. Egy nagy vámemeléssel be akarja ezt zárni. A helyzet azonban az, hogy a közép-amerikai ország az USA legnagyobb kereskedelmi partnere. Így visszaüthet a keménykedés.
Mexikó egyre erőteljesebb kereskedelmet bonyolít le az Egyesült Államokkal, aminek eredményeként 2023-ra déli szomszédja lett az USA legnagyobb kereskedelmi partnere – derül ki az USA Facts hírportál számaiból. A két ország 475 milliárd dollár értékű forgalmat bonyolított le, míg Kínával 427 milliárd, Kanadával 419 milliárd dollár volt az USA áru- és szolgáltatáscseréjének értéke az inflációval kiigazított adatok alapján.
Ebből az üzletből alaposan kiveszik a részüket a logisztikai vállalatok, köztük a szállítmányozással és a fuvarozással foglalkozó cégek is. A határokon keresztül ugyanis óriási áruforgalom zajlik, főként közúton, de a vasúti kapcsolatot is bővítik. A nagy integrált logisztikai szolgáltatók önálló bázisokat építenek a határ mexikói oldalán, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki ebből a bizniszből.
A növekedést két tényező mozgatja. Az egyik az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet, amelyet éppen Trump első elnöksége alatt módosítottak és kereszteltek át NAFTA-ról USMCA-ra. A másik az USA és Kína közt immáron két elnöki cikluson át tartó vámháború, ami arra kényszeríti a kínai vállalatokat, hogy kerülőúton próbálják bejuttatni áruikat az Egyesült Államok piacára.
Vajon mit fedhet a „Made in Mexico” jelzés?
Az USMCA szabályai szerint, ha egy mexikói cég nyersanyagot vagy részegységeket importál külföldről, és azokat feldolgozza, összeszereli egy új termékké, akkor kiteheti rá a „Made in Mexico” jelzést. Így jó eséllyel nem kell megfizetnie utána olyan vámokat, amelyeket meg kellene, ha nem Mexikóban gyártotta volna az árut.
Ez az, ami sokak szerint hátsó kaput nyitott a külföldieknek, főként a kínaiaknak. A Zekelman Industries, Észak-Amerika legnagyobb független acélcsőgyártó cége például beperelte a Mexikói Köztársaságot azzal a váddal, hogy lehetővé teszi az USMCA megsértését az ágazatában. A szomszédos országból az USA-ba érkező acéláruk vészintézkedésekre kényszerítették a céget.
Kénytelen volt bezárni kaliforniai üzemét 2022-ben, majd chicagói gyárát 2023-ban, ami 400 munkahely elvesztésével járt. „A kínai cégek magas vámmal szembesülnek, ha közvetlenül exportálnak acéltermékeket az USA-ba, ezért Mexikóba viszik ki azokat, dolgoznak rajtuk valamit, ami növeli az értéküket, aztán az USMCA keretén belül beviszik az USA” – mondta ezzel kapcsolatban Jordan Deward, a Redwood Mexico logisztikai vállalt vezérigazgatója.
Szabályos aranyláz bontakozott ki Mexikó északi részén
Ez a cég az egyik haszonélvezője ennek, hiszen az USA és Mexikó közti árucsere lebonyolításában vesz részt. Sok hasonló társa csinál közvetve pénzt abból, hogy Kína és Mexikó kereskedelme 2024 januárja és augusztusa között 22 százalékkal nőtt, azt követően, hogy 2023-ban már történt egy 33 százalékos bővülés.
Ugyanakkor nem csupán kínai vállalatok építenek ki raktár- és gyártóbázisokat Mexikó északi részén, hanem európaiak is. A Made in Mexico címke alatt autóalkatrészek, elektronikai termékek és textiláruk utaznak délről észak felé. Nem csoda, hogy valójában mind a két amerikai párt úgy látja, hogy ez egy hátsó kapu a vámok megkerülésére.
A Biden-adminisztráció júliusban éppen az acél- és az alumíniumtermékkel kapcsolatos szabályozáson változtatott azzal a céllal, hogy lezárja ezt a lehetőséget. A gyártásra előkészített formában importált acél és alumínium nyersanyagot kivonták azok közül az áruk közül, amelyekre nem vonatkoznak az USA vámszabályai, ha bekerülnek valamilyen termékbe, amit a szomszédos országban állítanak elő.
Nem biztos, hogy minden rossz, ami annak látszik
A hátsó kapu kifejezésnek negatív felhangja van, ami arra utal, hogy Mexikóban csupa rossz dolog készül, ám ez nem feltétlenül van így – mondta Mary Lovely, a Peterson intézet nemzetközi gazdasággal foglalkozó kutatója. Az, hogy Mexikóban kínai alapanyagokból és alkatrészekből dolgoznak, még nem jelenti azt, hogy rosszban sántikálnak.
Trump azzal kampányolt az elnökválasztási harcban, hogy 20 százalékos vámot vet ki minden az USA-ba importált termékre. A Mexikóból érkező árukra 25 százalékos tarifát fognak bevezetni, ha beváltják a választási ígéretet. Hogy mikor akarják ezt megtenni, azt nem lehet tudni, mint ahogy Trumpnál semmit sem lehet előre látni. Mindenesetre az USMCA szerződés része, hogy a három ország 2026-ban felülvizsgálja az egyezményt.
A büntetővám-fenyegetés nem ijesztette meg azokat a befektetőket, akik igyekeznek megvetni a lábukat Mexikó északi részén. A szeptembert megelőző egy évben 52 százalékkal nőtt a határon átnyúló szállítási forgalom részben azért, mert az USA öt legnagyobb kiskereskedője megrendelőként részt vesz ebben.
Egyedül kevés lehet az USA Kínával szemben
És a raktárak hagyján. A legtöbb érkező gyártóbázisokat akar építeni a mexikói oldalon. A közúti közlekedési kapacitás kevés lehet ennek kiszolgálására. A Canadian Pacific Kansas City Ltd. új vasúti hidat épít Larendo városánál Mexikó északkeleti részén. Ezt még 2024-ben át akarják adni a forgalomnak. A vasúttársaságok új szolgáltatásokat kínálnak a déli szállításra az amerikai városok vállalatainak.
A Rhodium Group tanácsadó cég szerint 3,7 milliárd dollár közvetlen tőkebefektetés érkezett Mexikóba 2023-ban. Ebbe persze beleértendő az is, hogy nem csupán kínai vagy ázsiai vállalatok érkeznek az országba, hanem dél-amerikai és európai cégek is.
Geostratégiai szakértők szerint az USA-nak Mexikó nélkül nincs esélye a sikerre a Kínával vívott gazdasági háborúban. Ez az ország játszhatja el Kína korábbi szerepét azzal, hogy olcsó, de képzett munkaerővel dolgozó feldolgozóipari hátteret kínál.
Ezt a vélemény támaszthatja alá, ha figyelembe vesszük az USMCA népessége 500 millió, ami jobban összevethető Kína 1300 millió lakójával, mint az USA 340 milliós lakossága. Kína népességében jóval több lehet világgazdaság peremén túl élő szegény ember, mint az USMCA-ében. És a hasonlóan fejlett belső piacok mérete méretgazdaságosságuk, versenyképességük alapja.
Forrás: CNBC.com
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
