Az atommeghajtású repülőgép-anyahajók és tengeralattjárók az amerikai haditengerészet megszokott tengeri járművei és volt kísérlet ennek az erőforrásnak a polgári alkalmazására is.
A dán A.P. Moller-Maersk, a világ második legnagyobb tengeri konténerfuvarozó vállalata rész vesz egy közös feltáró munkában, aminek az a célja, hogy kiderítsék, lehetne-e alkalmazni a nukleáris meghajtást a teherhajózásban – adta hírül a Freight Waves szállítmányozási, fuvarozási és logisztikai hírportál.
A projektben a cég tengeri atomenergiához értő partnervállalata a Lloyd’s Register and Core Power vállalkozás. A felek bejelentették, hogy aláírtak egy megállapodást, amelynek alapján közösen kiderítik, milyen biztonsági, üzemeltetési és hatósági szabályozási feltételek teljesítése mellett jöhetne szóba a nagy konténerszállító hajók esetén az atommeghajtás.
A Maersk mindent kipróbál, ami újfajta meghajtásnak nevezhető
A Maersk nem válogat, ha arról van szó, hogy a dízelmotorok alternatíváját kell keresni a hajózásban. Bő tíz évvel ezelőtt, 2011–2012-ben az Egyesült Államok haditengerészetével együtt részt vett egy algából készül bioüzemanyag tesztelésében. Ezt követően 2028-ban bejelentette, hogy 2050-re karbonsemlegessé akarja tenni tevékenységét. Ezt a dátumot később előrehozták 2040-re.
A cég 2023 szeptemberében bemutatta a Laura Maersk névre keresztelt közepes teherhajóját, amelyet metanolt égető motor hajt. Ezt az üzemanyagot tisztán zöld technológiával is elő lehet állítani. A Laura Maresk 2100 TEU-nak megfelelő árut képes szállítani. A vállalat 24 metanol üzemanyag felhasználására képes hajóra adott fel rendelést.
Szép, zöld szóvirágok szólnak az atommeghajtás mellett
A tengeri hajózás volt a világ szállítási iparágának második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója 2022-ben a légi szállítás után – állapította meg a Statista adatszolgáltató cég. Erre reflektál az atommeghajtás lehetősége körül kutakodó két cég sajtóközleménye. E szerint céljuk, hogy megtalálják az atomenergia helyét a nulla károsanyag-kibocsátású hajózásban.
Szerintük ez a módszer kulcsszerepet játszhat a többféle üzemanyagra épülő dekarbonizációban és segítheti az ezzel kapcsolatos céldátumok teljesítését. Az atomenergia számos kihívást támaszt felhasználóival szemben kezdve a biztonságtól a nukleáris hulladék kezelésén át a hatósági engedélyek megszerzéséig a világ kikötőiben.
Egyelőre nulla alól indul a költség-haszon elemzés
„Kétségtelen, hogy egyelőre úgy látszik, e technológia hátrányai egyértelműen felülírják az előnyeit” – mondta Ole Graa Jakobsen, a Maersk flottatechnológiáért felelős vezetője. Ha a gondokra választ adna az atomreaktorok úgynevezett negyedik generációs változata, akkor az atomenergia 10-15 év alatt megtalálhatná a helyét a logisztikai iparágban. Ebben a reményben folytatják a technológia vizsgálatát.
Az atommeghajtás a haditengerészet világában is csak a csúcstechnikában, a repülőgép-anyahajókban és a tengeralattjárókban található meg. Történtek kísérletek a polgári alkalmazásra, amelyek közül talán a szovjet Lenin jégtörő hajó a legismertebb. Ezt 1957-ben bocsátották vízre. Vélhetően jobb nem firtatni, milyen biztonsági feltételek és költségek mellett üzemelt.
Gyorsan elhalt az amerikai atomhajó-kísérlet
Az USA az SS Savannah tengerjáróval lépett színre, amely 1962 és 1972 között járta a világ óceánjait. Építési költsége 56,9 millió dollár volt. Ezenkívül még három ilyen hajót építettek. A Savannah száz utast szállíthatott luxus körülmények között. Teherraktára szerény méretű, 18,5 ezer köbméter nagyságú volt.
Építési és üzemeltetési költségei jóval meghaladták a hozzá hasonló hagyományos meghajtású hajókéit, bár 1974-ben, amikor a hajóüzemanyag ára tonnánként 80 dollárra ugrott, jelentősen csökkent a különbség. Az olajárrobbanás utáni időszakot azonban nem élte meg a polgári célú atomhajó.
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
