A Kelet-Ázsiát és Európát összekötő tengeri szállítási útvonalra rájár a rúd. Egy évvel ezelőtt a jemeni húszi lázadók kezdtek el lövöldözni a Vörös-tengeren haladó teherhajókra, ami azóta is kerülőútra kényszeríti a fuvarozókat, az elmúlt hónapokban pedig a Dél-kínai-tengeren erősödött fel újra a régi geostratégiai feszültség.
A világ egyik legforgalmasabb tengeri szállítási útvonala, amely Kelet-Ázsiát köti össze Afrikával, Európával és a Közel-Kelettel, újabb léket kapott a tavaly ősszel kezdődött vörös-tengeri válság után – derült ki a CNBC októberi és korábbi júniusi tudósításaiból. A Dél-kínai-tengeren, amelynek partjain számos ország osztozik, kiéleződtek feszültségek. A sajtóhírek alapján úgy tűnik, elsősorban a kínai haditengerészet izmozása miatt.
Előző cikkeink a témában:
Egyik pillanatról a másikra visszatértek a covid idejére jellemző konténertarifák
Magukra találtak a mai világ kalózai is, akik kicsit sem viccesek
A szállítás szempontjából egyre sötétebbnek látszik a vörös-tengeri válság
Az a helyzet, hogy nyerésre állnak a terroristák a Vörös-tengeren
Egymást követték a csetepaték, amelyek egyik szereplője hogy, hogy nem, mindig a kínai katonaság volt. Peking gyakorlatilag az egész tengerre igényt tart, mintha Kína saját Balatonja lenne, ám eközben a környező országoknak is vannak elképzeléseik arról, hogy a térség melyik része tartozik hozzájuk. A vitázó felek Kínán kívül elsősorban a Fülöp-Szigetek és Vietnám.
Mindkét irányba kritikus szállítmányok tartanak
A CNBC-nek nyilatkozó szakértők szerint a feszültség kezdi elérni azt a szintet, amit már egyetlen ország sem hagyhat figyelmen kívül, amelynek ellátási láncai keresztezik a Dél-kínai-tengert. Ugyanez igaz a fuvarozó cégekre. Ez a tenger „a legértékesebb hajózási útvonal abban az értelemben, hogy mekkora értékű áru úszik keresztül rajta” – mondta Marko Papic, a BCA Research tanácsadó cég geostratégiája.
A szakértő megjegyezte azt is, hogy nem egyirányú függőségről van szó, hanem kétirányúról. Ezen a térségen át jutnak el Kínába az ország lakosságának élethez és gazdaságának működéséhez szükséges nyersanyagok. A másik irányban, északról délre Japánból, Dél-Koreából és Kínából származó áruk tartanak a világpiac felé.
Kiszámított lökdösődéssel és vízágyúzással kötekedik a nagy fiú
A kínai hadihajók és Fülöp-szigeteki hajók közti összetűzések tesztelik a szigetország és az Egyesült Államok között még 1951-ben kötött katonai megállapodás érvényességét. Júniusban a második Thomas Shoal víz alatti zátonynál lévő filippínó őrposztról visszatérőben lévő utánpótlást szállító hajót zaklattak kínai hadihajók.
A szívózásban a Fülöp-szigetekről származó hadihajó matrózainak egy része megsérült. A zátonyt egyébként mind Manila, mind Peking a sajátjának tekinti. Ez az eset nem az első volt, és szakértők szerint az incidensek lassan felvetik a kérdést, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene-e hetven évvel ezelőtti ígéretéhez híven a Fülöp-szigetek segítségére sietnie.
Nagyon-nagyon trükkösek a kínaiak
A két ország tavaly kiadott egy útmutatót, amelyben megerősítették, hogy ha támadás éri a filippínó hajókat a Dél-kínai-tengeren, az életbe lépteti a segítségnyújtási kötelezettséget. A kínai haditengerészet azonban ügyel arra, hogy megmaradjon a konfliktusok szürke zónájában. Például vízágyúzással és kisebb ütközésekkel mutatják meg, hogy fontolgatják az einstandot.
Vietnám sem kerüli el a pekingi stratégiai tervezők figyelmét. Hanoi október elején panaszolta be nagy északi szomszédját, hogy a kínai parti őrség rátámadott tíz vietnámi halászra. Kárt tettek a felszerelésükben és elvittek magukkal négy tonna kifogott halat. Az incidens egy Kína ellenőrzése alatt álló sziget közelében történt.
Nehéz kideríteni mekkora a kereskedelem, de nagyon nagy
A CNBC nem tudta összegyűjteni teljeskörűen az adatokat arról, hogy pontosan mekkora teherszállító forgalom keresztezi a Dél-kínai-tengert, de a Kína átfogó elemzésével foglalkozó CSIS China Power Project becslése szerint ez az érték 2016-ban 3,4 ezer milliárd dollár volt. Ez akkor a világkereskedelemnek nagyjából az ötödét tette ki.
Az ENSZ Conference on Trade and Development ügynöksége szerint a tengeri kereskedem 60 százaléka haladt át a térségen keresztül nyolc évvel ezelőtt. A globális hajóforgalom harmadának útjába esett a Dél-Kínai-tenger. Kína annak ellenére lenyelné az egészet, hogy a hágai nemzetközi választott bíróság nem tartotta történelmileg megalapozottnak ezt az igényét.
Rossz vége lesz ennek, akárki megláthatja, vagy mégsem
„Az elmúlt hetekben azt láthattuk, hogy nem csupán Kína és a Fülöp-szigetek, de Kína és Vietnám közt is erősödtek a feszültségek” – mondta Richard Heydarian, a University of Philippines professzora. Szerinte csak idő kérdése, mielőtt a Dél-kelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) további országai keverednek bele az elmúlt hónapokéhoz hasonló incidensekbe.
Ugyanakkor a szakértők egyetértenek abban, hogy a térségben lévő országok egyikének sem érdeke a háború. A hajózás biztonsága azonban annál inkább. Végül is mindegyiküknek hasznot hajt a kereskedelem. Ezenfelül az ellentétek éleződése esetén az USA is belekeveredne a konfliktusba. Jellemző, hogy a szingapúri kínai nagykövetség nem kívánta kommentálni a CNBC cikkét.
További forrás: APNews.com
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
