Amikor az USA-ban is megjelennek az oligarchák a politika környékén, a logisztikai ágazat képviselőinek is ott kell lenniük Donald Trump legnagyobb támogatóinak listáján. Rossz hír, hogy a világ első öt leggazdagabb logisztikai milliárdosa nem amerikai, jó hír azonban, hogy a légi szállítási ágazat az első helyen áll a megválasztott elnök támogatói között.
A logisztika nem az az iparág, amelynek leggazdagabb képviselői a milliárdoslisták élvonalába kerülnek – derül ki ezek legismertebb változata a Forbes összesítéséből. Az ágazat leggazdagabb üzletembere a 87 éves svájci Kalus-Michael Kuehne, aki 36,5 milliárd dolláros becsült vagyonával a 32. volt 2024-ben a Forbes milliárdoslistáján.
A Kuehne + Nagel International AG-t, amelynek tiszteletbeli elnöke, nagyapja alapította 1958-ban. Kuehne 30 százalékos tulajdonosa a Hapag-Lloyd logisztikai és szállítási holdingnak. Emellett 2022-ben megszerezte a Lufthansa 17,5 százalékos tulajdonrészét.
Kapcsolódó cikkeink:
Kína irányváltása kihúzhatja Trump büntetővámjai alól a szőnyeget
Trump még nem elnök, de máris érzékelhető gazdasági bizonytalanságot okoz
A „nagy szállítási recesszió” végét hozta a télapó a puttonyában az ágazat cégeinek
Sokszereplős meccs indulhat Trump megválasztásával, amiben a szállítási ipar is nyakig érintett
A második és harmadik helyen egy svájci házaspár, a 79 éves Rafaela Aponte-Diamant és férje, a 84 éves Gianluigi áll 32,6-32,6 milliárd dolláros becsült vagyonnal. Ők a világ legnagyobb tengeri fuvarozó vállalata, az MSC 50-50 százalékos tulajdonosai. A Forbes listáján még éppen hogy befértek az első 50-be, a 48. helyen állnak.
A pár az 1960-as években ismerkedett meg, amikor Gianluigi hajóskapitány volt. A tengeri szállításba közösen vágtak bele 1970-ben egy hajó megvásárlásával, amire 200 ezer dollár hitelt vettek fel. Az MSC a tengeri szállításon túl üdülőhajókat is üzemeltet és van szárazföldi logisztikai vállalkozása is. Rafaela felel a MSC hajóinak dekorációjáért, Gianluigi az ügyvezető igazgató, fiúk, Diego a cég elnöke.
Nagy a vagyonlemaradás a negyedik helytől
A logisztikai iparág negyedik leggazdagabb embere a Londonban élő 84 éves John Frederiksen befektető. A Forbes listáján 15,6 milliárd dolláros becsült vagyonával nem fért bele az első 100-ba. Csak a 108. helyet érte el 2024-ben. Az üzletember birtokában olajtankhajók, ömlesztettáru- és LNG-szállító hajók mellett mélytengeri olajfúrótornyok is vannak.
Üzletemberi karrierjét az 1960-as években kezdte Bejrútban. Első tankerei iráni megrendelésre szállítottak olajat az 1980-as években. Legnagyobb holding vállalkozása a Marine Harvest, illetve mai nevén Mowi a világ legnagyobb halászati cége. Bár érdekeltségei irányítását átadta ikertestvér lányainak, Kathrine-nek és Cecilie-nek, továbbra is részt vesz a vezetésükben.
A szállítási szakma ötödik leggazdagabb embere a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában élő, 64 éves Enrique Razon Jr. Vagyona a Forbes becslése szerint 11 milliárd dollárt ér, amivel az amerikai listán a 224. A Fülöp-szigetek második leggazdagabb embere. Cége, amelynek elnöke, az International Container Terminal Services Inc. (ICTSI) a szigetország legnagyobb kikötőüzemeltetője.
Az ICTSI-nek vannak leányvállalatai az ázsiai–csendes-óceáni térségben, Kelet-Európában (Horvátországban és Lengyelországban), Afrikában és Latin-Amerikában is. A vállalkozást Razon nagyapja indította útjára 1916-ban. Apja újjáépítette a második világháború után, ő pedig multivá bővítette. A cégcsoport koronaékszere a Bloomberry Resorts és a Solaire Resorts and Casino.
Magyarország legnagyobb logisztikai vállalata a BILK Nyrt., amely 14 milliárd forintos becsült értékkel a Forbes magyarországi vállalatlistájának 47. helyén áll. Az ágazat leggazdagabb vállalkozója a 68 éves Waberer György, aki 146 milliárd forintos (375 millió dollár) becsült vagyonnal A 100 leggazdagabb 2024-es milliomoslistáján a 12. helyen állt. Befektetései ma már a logisztikától az egészségügyig széles skálán mozognak.
A gazdaság csendes motorja a szállítás és a logisztika
A szén- és olajbányászat, a gépgyártás, az informatika, az ingatlanbefektetések és a pénzügyi ágazat árnyékában mindig jelen volt a világ országainak gazdaságában a szállítás és a logisztika, ám talán a nagy vasútépítések időszakát kivéve sosem villogott a legnagyobb pénzt hozó iparágak között. Amikor azonban oligarchák sertepertélnek a politikai hatalom csúcsa körül, akkor ez nem erény, hanem hátrány.
A légi szállítási ágazat képviselői megsejthették, hogy a személyes hűséget minden másnál többre értékelő Donald Trump amerikai elnökké választásával szükségük lehet lobbiképességük megerősítésére. Bizonyára ez is szerepet játszik abban, hogy az új elnököt támogató iparágak hivatalos listáján a légi szállítási ágazat az első helyen szerepel közel 283 millió dollár befizetésével.
A másodk helyen a biztosítási és befektetési ágazat áll, amely majdnem 247,5 millió dollárt adott Donald Trump elnökválasztási kampányának. A harmadik helyen a nyugdíjasok következnek összesen közel 228 milliárd dollár hozzájárulással.
A légi szállítás megelőzte az egészségipart (107,6 millió dollár), az olaj- és gázipart (32,3 millió dollár), a feldolgozóipart (25,5 millió dollár), az ingatlan ágazatot (25,2 millió dollár), az építőipart (19 millió dollár), a jogászokat és jogi irodákat (11 millió dollár), a dohánygyártókat (10,2 millió dollár), a hulladékkezelőket (9,4 millió dollár) az elektronikai ipart (6,1 millió dollár) és az autóipart (6,1 millió dollár).
Mit hoz az amerikai oligarchák korszaka, ez a nagy kérdés
Ennek a sorrendnek a böngészése azért lehet érdekes, mert könnyen lehet, hogy egyfajta sorrendet mutat abban, kik kerülhetnek közelebb súgóként Donald Trump füléhez 2025. január 20-a után. Az amerikaiak ugyanis évtizedeken át diszkréten hallgattak arról, milyen befolyásra tesznek szert azok az üzletemberek és ágazati lobbicsoportok, amelyek támogatják az elnökök választási kampányait.
Az oligarcha kifejezést – ami azokat az üzletembereket fedi, akik vagyonukat egyéni érdekeiknek megfelelően politikai befolyás szerzésére használják –, megtartották a nagy hírű orosz vállalkozóknak, akik bejáratosak a Kremlbe – írta a The Moscow Times az oligarcha jelenséget elemző cikkében.
Mindenütt működik az állami összefonódás, a PR azonban nagyon más
A hírportál szerint az amerikai oligarcháknak ugyanaz céljuk, mint orosz „kollégáiknak”, akik a Szovjetunió összeomlása után tűntek fel, majd Vlagyimir Putyin hatalomra kerülését követően átalakult az összetételük. Meg akarják akadályozni, hogy a kormány kezében tartsa ágazatuk, cégeik piaci szabályozását, és hogy az állam ellenőrizze a szabályok betartását.
A nagy különbség az orosz és az amerikai oligarchák között az, hogy míg az előbbiek az összeomló szovjet gazdaság romjainak privatizációjával vagy állami segítséggel szerezték vagyonukat, az utóbbiak látszólag nyílt piaci versenyben gazdagodtak meg. Ezt a képet árnyalja, hogy sokuk, köztük Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója egyes vállalkozásai is kellemes állami megrendeléseknek és a kedvező piaci szabályozásnak is köszönhetik sikerüket.
Oroszországban a 2022-ben kitört háború Ukrajnával új helyzetet teremtett. A Kreml erőteljesen felülvizsgálta a korábbi privatizációkat, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a vállalatok felett. Az elmúlt két évben 15 milliárd dollár értékű vagyont államosítottak.
A Moscow Times szerint erre érdemes odafigyelniük az amerikaiaknak is. Az oroszoknál az 1990-es évek spontán privatizációja mint ősbűn ütött vissza az akkor meggazdagodókra. Vajon mi lesz a végső kimenetele a most hatalomhoz jutó oligarchák beavatkozásának az amerikai gazdaság működésébe?
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
