Panama-csatorna lassan két éve húzódó gondjai nyomán a szakértők egy része azt találgatja, hogy akár teljesen lezárhatják az Atlanti- és Csendes-óceán közti átkelőt. Ha ez megtörténik vagy a csatorna áteresztő kapacitása tartósan jelentősen csökken, akkor szóba kerülhet, hogy van-e alternatívája a Panama-csatornának.
Többször beszámoltunk arról, hogy a Panama-csatorna nagy bajba került. A klímaváltozás miatt a térségben csökkent a csapadék mennyisége, így az átkelő zsilipeit tápláló tavakban nem gyűlik össze annyi víz, amennyire a korábbi átzsilipelési kapacitás fenntartásához szükség lenne. A szakértők egy része szerint akár teljesen bezárulhat az Atlanti- és a Csendes-óceán közti átkelő.
Bár több terv is létezett, amely alternatívát kínálhat a csatornával szemben – köztük egy Nicaraguán keresztül vezető csatorna és egy Kolumbia északi részét átszelő vasúti összeköttetés –, ezek nem valósultak meg. Létezett azonban egy vasútvonal Mexikó legkeskenyebb részén, amelyről úgy gondolták, hogy elvileg a Panama-csatorna mellé, részben a helyére léphet.
Ennek áteresztó kapacitása azonban elenyésző volt a csatorna évi félmilliárd tonnás forgalma mellett.
A mexikói kormány azonban meglátta a lehetőséget, és úgy döntött kibővíti a vasútvonal és a két végén lévő kikötő tranzitkapacitását. A projekt neve: The Interoceanic Corridor of the Ithsmus of Tehuantepec (CIIT). Magyarul Óceánközi folyosó a Tehuantepec földszoroson. A gigantikus építkezésről mi más számolhatna be, mint a MegaBuilds YouTube-csatorna.
Volt egy vasútvonal, amely megelőzte a Panama-csatornát
A CIIT előzményei a Panama-csatornához hasonlóan a 19. századra nyúlnak vissza. José de la Cruz Porfirio Díaz Mori, aki 1884-ben lett Mexikó elnöke, létre akart hozni egy vasútvonalat a Csendes-óceán partján fekvő Oxaca állam és az Atlanti-óceán partján lévő Veracruz között. Kevesen tudják, hogy ezt a vasútvonalat 1907-ben meg is nyitották, mégpedig Tren Interoceánico néven.
Ezzel hét évvel megelőzték az 1914-ben átadott Panama-csatornát. A világkereskedelem szereplői el is kezdték használni az új vasúti összeköttetést. A következő években több száz ezer tonna áru haladt át ezen a folyosón, érezhető tranzitbevételt hozva Mexikónak. A szép napok azonban nem tartottak sokáig.
A Panama-csatorna megnyitásával a fuvarozók átpártoltak a még újabb átkelőhöz. A vasútvonal kihasználtsága 1914-ben harmadával csökkent. Egy évre rá már közel 80 százalékos volt a visszaesés. A fordulat annak ellenére következett be, hogy a vasútvonalon gyorsabb volt az átkelés, mert keleti vége közelebb volt az USA-hoz, mint a csatorna. Ez napokat jelentett a szállításban.
Már akkor is a geopolitika volt a háttérben
A magyarázat részben már akkor is az átkozott geopolitikai megfontolásokból adódott. Mivel a hajótársaságok többsége amerikai tulajdonban volt, előnyben részesítették az USA pénzéből és kivitelézésében létrejött Panama-csatornát. Emellett Mexikóban a 20. század elején polgárháború robbant ki, ami veszélyessé tette a vasúti átkelőt. Végül a két átrakodás megspórolása valóban erős logisztikai érv volt vízi átkelő mellett.
A Tren Interoceánico fenntartása így gazdaságtalanná vált, és a vasúti pálya a karbantartás hiánya miatt száz év alatt fokozatosan lerohadt. A két óceán közti vasúti összeköttetés ötletét egy új ambiciózus mexikói elnök, a 2018-ban hatalomra került López Obrador melegítette fel. A régi pályától jóval délebbre, sokkal rövidebb összeköttetést képzelt el a régóta meglévő vasútvonal helyén.
A Z vonalnak nevezett pálya a Csendes-óceán partján fekvő Salina Cruzt és vele szemen az Atlanti-óceán partján lévő Coatzacoalcost köti össze 300 kilométer hosszúságban. További két vonal építése is folyamatban van ezekből kiágazva a keleti és nyugati parton dél felé. Ez utóbbiak mellé ipari parkok sorozatát tervezik a jó kereskedelmi kapcsolatra bazírozva.
Megvalósult az álom, legalábbis félig
A pálya építése 2020-ban kezdődött, a régóta meglévő vasúti pályát újra cserélték. Az államfő semmit sem akar a véletlenre bízni. Kivezényelte a területre a hadsereget 2023-ban és kompenzációval államosította a régi vasútvonalat, amely korábban magántulajdonban volt. Az építkezést akadályozták a lakókörnyezetüket féltő helyi lakosok tiltakozó akciói.
A lakosság nagyobb része azonban támogatja a projektet. Ez nem véletlen, ha figyelembe vesszük azokat a becsléseket, amelyek szerint a CIIT félmillió munkahelyet teremt a régióban és 50 milliárd dollár nemzetközi befektetői tőkét vonzhat a térségbe. Ez a gazdasági változás átalakíthatja Mexikó déli részét, amely elmaradottsága miatt jelenleg különböző maffiaszervezetek uralma alatt vergődik.
A Z vonalat 2023. augusztus végén adták át. Obrador egy személyvonaton átutazott a két vége között. Az utazás a két óceán között kilenc órát vett igénybe, amivel a CIIT hivatalosan is gyorsabb átkelést biztosít, mint a Panama-csatorna. Két hónappal később elindult a menetrendszerű közlekedés is, egyelőre a helyi fogalomban. A két déli leágazást 2024 végén akarják átadni.
Hátra van a két kikötő teljes átalakítása
Ahhoz, hogy a CIIT valóban sok rakomány tranzitútja lehessen a két óceán között, a végpontjain lévő kikötőket alkalmassá kell tenni az átrakodási feladatok lebonyolítására. Ez éppen akkora építési feladat, mint a vasútvonal felújítása volt. Óriási öblöket építenek a konténerhajók fogadására. Ez a munka még folyik. A teljes projekt költségét három-ötmilliárd dollárra becslik. (Mai értéken számolva a Panama-csatornát 12 milliárd dollárból építették fel.)
A szakértők egy része úgy véli, hogy a CIIT olcsóbb és gyorsabb alternatívája lehet a Panama-csatornának. Ez elcsábíthatja a forgalom egy részét. Szélsőséges esetben megtörténhet a több mint egy évszázaddal korábbi üzleti folyamat ellenkezője: a hajó-vasút összeköttetés gazdaságtalanná teheti a tengeri átkelőt.
A mexikóiak azonban elhárítják ezt a lehetőséget. Azt mondják, hogy kiegészítőnek szánják a CIIT-t a Panama-csatorna mellett. Az átkelőbiznisz elég nagy ahhoz, hogy két dudás is elférjen egy csárdában. A csatornán évente négymillió konténer kelhet át, ám ez kevés. A tranzitkereslet évről évre nő. Ezt a növelte a csatorna kapacitásának beszűkülése.
Itt jöhet a képbe a CIIT mint alternatív útvonal. Makrogazdasági szinten az átkelőpárosnak köszönhetően bővülhet a világkereskedelem. Már persze csak akkor, ha a az átkozott geopolitikai szempontok nem tesznek keresztbe ennek.
Korábbi cikkeink a témában:
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
