Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke nem titkolja, hogy azzal akarja naggyá tenni (ismét) országát, hogy több pénzt szivattyúz át a világgazdaságból az USA gazdaságába. Ennek eszközét látja a magas vámokban, és támadt néhány újabb ötlete is. A Panama-csatorna visszaszerzésével egyesek régi vágyát eleveníti fel.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azzal kampányolt, hogy 10 százalékos vámot vezet be minden az USA-ba érkező importtermékre, illetve Kína esetén 60 százalékos lesz a tarifa. Választási győzelme után előbb 25 százalékos tarifával fenyegette meg Mexikót és Kanadát, az USA két partnerét az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszerben (USMCA), ha nem állítják le az országukból az Egyesült Államokba érkező bevándorlás és drogexportot.
Az Európai Unió is került sorra. Az elnök felszólította az uniós országokat, hogy vásároljanak több földgáz és olajat az USA-tól, mert ha nem teszik, akkor kapnak egy jó nagy büntetővámot a nyakukba az Újvilágba exportált termékeikre. Erre karácsony előtt rátett még egy lapáttal, ezúttal Panamát fenyegetve meg – derült ki az Aljarzeera és az AP híreiből.
Kapcsolódó cikkeink:
A légi szállítás halad a korral: Donald Trump legnagyobb támogatója
Kína irányváltása kihúzhatja Trump büntetővámjai alól a szőnyeget
Trump még nem elnök, de máris érzékelhető gazdasági bizonytalanságot okoz
A „nagy szállítási recesszió” végét hozta a télapó a puttonyában az ágazat cégeinek
Sokszereplős meccs indulhat Trump megválasztásával, amiben a szállítási ipar is nyakig érintett
A megválasztott elnök azt mondta, hogy az irányítása alatt az Egyesült Államok felülbírálhatja azt a korábbi „ostoba” döntését, amellyel átadta az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő csatorna ellenőrzését közép-amerikai szövetségesének. Panama konzervatív, üzletbarát elnöke, José Raúl Mulino, akit májusban választottak meg, visszautasította a felvetést, mondván: ellentétes lenne Panama szuverenitásával.
Semmi perc alatt visszavenné a portékát az új elnök
A Panama-csatornát az Egyesült Államok építette az 1900-as évek elején. Ezzel tette lehetővé, hogy kereskedelmi és hadihajói gyorsan eljuthassanak az USA keleti partjáról a nyugatira és viszont. A páratlan műszaki műtárgy feletti ellenőrzést 1999. december 31-én átadta Panamának, azt követően, hogy az egyesült államokbeli és a panamai hatóságok éveken át közösen üzemeltették a csatornát.
Az erről szóló megállapodást még Jimmy Carter elnöksége alatt, 1977-ben írták alá. Republikánus politikusok már akkor jelezték, hogy az USA-t megillető vagyon eltékozlásáról van szó. A demokraták azzal érveltek, hogy a csatorna körüli panamai nacionalista indulatokat le kell csillapítani, mielőtt esetleg erőszakhoz vezetnének.
Az elmúlt két évben a térséget sújtó szárazság miatt alacsony volt a csatorna használatához vizet biztosító hegyvidéki tavak vízszintje, ezért kevesebb hajó kisebb terheléssel tudott átjutni rajta és nőttek az átkelésért fizetendő tarifák.
Az elmúlt hónapokban ugyan a kedvezőbb időjárásnak köszönhetően normalizálódott a helyzet, ám várakozások szerint a csatornahasználat díja 2025-ben emelkedni fog. Talán ez juthatott el Trump füléhez, aki azt mondta, hogy ha Panama „nem viszonozza” alacsony árakkal az amerikai hajók esetén a „nagyvonalú gesztust”, amivel az USA átadta a csatorna üzemeltetését, akkor a csatornaövezet gyorsan visszakerülhet az amerikai hatóságok irányítása alá.
Trump nem fárasztotta a közvéleményt a részletekkel
A megválasztott elnök győzelme utáni első nagygyűlésén beszélt, majd egy közösségimédia-posztban is értekezett a Panama-csatorna ügyéről. Nem ment bele a részletekbe arról, hogyan változtatna meg egy nemzetközi szerződést. Mulino röviddel a szónoklat után közzétett egy videót arról, hogy a csatorna minden négyzetmétere Panamáé, és ez így is marad.
Megjegyezte, hogy az átkelési árakat részben az üzemeltetési költségek, részben az tranzit iránti kereslet függvényében határozzák meg. Arról is beszélt, hogy Panama saját kezdeményezésére kiszélesítette a csatornát az elmúlt években. Magyarán a portéka már nem az, amit az USA-tól átvettek.
Trump saját közösségi portálján válaszolt: „Majd meglátjuk!” Pajkos gyermeki énjét megvillantva elhelyezett a poszt mellett egy fotómontázst, amelyen a csatornaövezet felett az USA zászlaja látható és odaírta: „Welcome to the United States Canal!”
Panama bekerült a Kína–USA fasírtba „ízesítőként”
Miután a Panama-csatornát 60 százalékban egyesült államokbeli hajók használják, az áremelkedés korábban is elvezetett ahhoz, hogy az szállítmányozók, a fuvarozók és ügyfeleik panaszkodtak a tranzittarifákra a politikusoknál. Még ennél is fontosabb lehet azonban, hogy az ügynek van egy erőteljes geopolitikai eleme – mondta James Ker-Lindsay, az Oxfordi Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora.
Panama sokáig a tajvani kormányt ismerte el Kína hivatalos képviselőjének, majd 2017-ben váltott, és immáron a Kínai Népköztársasággal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Ettől kezdve Kína jelentős befektetéseket hajtott végre Panamában. Kikötőfejlesztésekben és más infrastrukturális projektekben vettek részt a kínai cégek.
Ezt persze nem nézik jó szemmel Washingtonban, ahol azt gondolják, hogy Peking túl nagy befolyást szerezhet Panamában és azon belül a stratégiai fontosságú óceáni átkelő ellenőrzésében. Ez az előzménye Trump megszólalásának az ügyben. Szakértők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a leendő elnök katonai támadást fontolgatna Panama ellen.
A szakértők találgatják, mi járhat Donald Trump fejében
Az egyik érvük ezzel szemben, hogy Trump 2016 és 2020 közötti elnöksége idején feltűnően kerülte, hogy az USA jelentős erőkkel katonai akciókat hajtson végre a világon. Választási kampányában is azt ígérte az elmúlt hónapokban, hogy ha ő lesz az elnök, akkor az USA nem keveredik bele tengerentúli katonai kalandokba.
Egy katonai beavatkozás nagy nemzetközi politikai vihart kavarna és minden bizonnyal sértené a nemzetközi jogot. Az 1977-ben kötött szerződés nem teszi lehetővé, hogy az USA önhatalmúan visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett. A szakértők inkább diplomáciai egyeztetésre számítanak a két fél között az átkelési tarifákról és a külföldi befolyásról.
További lehetőség, amit az 1977-es egyezmény 14. pontja kifejezetten említ, a közvetítők igénybevétele a nézeteltérések tisztázásához. Végül az is előfordulhat, hogy az új Trump-adminisztráció gazdasági szankciókkal próbálja rászorítani a panamai kormányt arra, hogy azt tegye, amit vár tőle.
Az elemzők egy része egyfajta jelzést lát a Panama-csatorna birtoklása körüli vita felmelegítésében. Egy régen lezártnak vélt ügy újranyitása megmutathatja, mire számíthatnak a világ országai és gazdasági szereplői az új washingtoni vezetés regnálása alatt.
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
