Az Egyesült Államok elnöke nagy hatalmú ember, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ha valamit a fejébe vesz, akkor abból lesz valami. Ez történt a Panama-csatorna körüli vitában.
Donald Trump az Egyesült Államok elnöke 2024. novemberi megválasztása után előállt néhány tervvel, amit a szakértők többsége őrültségnek tart. Az egyik ezek közül az volt, hogy Kanadának az Egyesült Államok tagállamává kellene válnia. Így nem kellene attól tartania, hogy a washingtoni kormány büntetővámokkal sújtja az északi szomszédjából érkező importárukat.
A másik ötlet az volt, hogy az USA-nak át kellene vennie Grönlandot Dániától. Ezt a fagyos szigeten található nyersanyagok zökkenőmentes kibányászásával és az fokozatosan megnyíló jeges-tengeri közlekedési folyosó feletti amerikai ellenőrzés biztosításával indokolta. Sajtóértesülések szerint felemelt hangon egy órán át magyarázta a dán miniszterelnöknek, hogy Grönland végül úgy is az Egyesült Államoké lesz.
Kapcsolódó cikkeink:
Van ráció abban, hogy Donald Trump pestiesen szólva „megtalálta” a Panama-csatornát
A légi szállítás halad a korral: Donald Trump legnagyobb támogatója
Kína irányváltása kihúzhatja Trump büntetővámjai alól a szőnyeget
Trump még nem elnök, de máris érzékelhető gazdasági bizonytalanságot okoz
A „nagy szállítási recesszió” végét hozta a télapó a puttonyában az ágazat cégeinek
Sokszereplős meccs indulhat Trump megválasztásával, amiben a szállítási ipar is nyakig érintett
A harmadik ügy, ami arra késztette a szakértőket, hogy megemeljék a szemöldöküket az volt, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene vennie a Panama-csatornát Panama államtól. Tízéves közös ellenőrzés után az ezredfordulón került a vízi átkelő panamai tulajdonba, ám Trump szerint az új tulajdonos túl magas díjat kér az amerikai hajók átzsilipeléséért a két óceán között és utat nyitott az előtt, hogy a kínaiak ellenőrizzék az átkelőt.
Nem ragaszkodtak a kínaiak a panamai portékához
Úgy tűnik, a pekingi kormány úgy döntött, nem érdemes kenyértörésre vinnie a dolgot Panama ügyében a harcias amerikai elnökkel. Ezért a kínai Hutchison Port Holdings minden bizonnyal hallgatólagos politikai engedéllyel úgy döntött, eladja Panamában lévő vagyonát egy amerikai–svájci befektető konzorciumnak.
A FreihtWaves logisztikai szakmai hírportál egyenesen úgy tálalja a hírt, hogy ez az üzlet átalakítja a világ kikötőüzemeltetésében kialakult egyensúlyt. Az amerikai BlackRock tőketársaság és a Svájcban bejegyzett MSC globális hajózási vállalat konzorciuma megvásárolja a hongkongi tulajdonostól panamai vagyonát, beleértve ennek két fő elemét: a Balboa és a Cristobal terminálokat a csatorna déli és északi végénél.
Az utóbbi két létesítményre hivatkozva állította Donald Trump, hogy a csatornát valójában a kínai hadsereg ellenőrzi. Ez természetesen a tőle megszokott erős túlzások közé tartozik, ám amerikai katonai szakértők egyetértettek abban, hogy a két bázisra támaszkodva a kínaiak leblokkolhatták volna a Panama-csatornán át haladó teherhajó-forgalmat.
A magyar GDP tíz százalékáért gazdát cserél a kínai vagyon
A Hutchinson, amelyeknek vezérigazgatója tagja a kínai kormány mellett működő biztonságpolitikai testületnek, tagadja, hogy az Egyesült Államok nyomásának engedve adják el a portékát. Ennek azonban a végeredmény szempontjából nincs jelentősége.
Az üzletfelek bejelentése szerint a BlackRock-TiL befektetői konzorcium 22,8 milliárd dollárért (ez Magyarország éves GDP-jének több mint 11 százaléka) megvásárolja a Hutchinson panamai tulajdonainak 90 százalékát. Emellett 80 százalékos ellenőrző részesedést szerez a kínai cég 199 kikötői helyében, amelyek 23 ország 43 kikötőjében találhatók.
A konzorciumban a BlackRock Global Infrastructure Partners részlege áll össze az MSC tulajdonában lévő Terminal Investment Limited (TiL) vállalattal. Az egyelőre nem világos, hogy a világ legnagyobb tengeri konténerfuvarozó cégének megjelenése kikötők birtoklásában mennyire befolyásolhatja a tengeri szállítási versenyt.
Az adásvételt jóvá kell hagynia Panama kormányának.
