Az orosz és az iráni mérnökök, gazdasági és politikai stratégák 25 éve álmodnak arról, hogy egyszer létrejöhet egy intermodális észak–déli vasútvonal a két ország között. Az évforduló azt a kérdést veti fel, hogy vajon miért nem valósult meg eddig ez álom.
Éppen huszonöt éve annak, hogy Irán és Oroszország nagy csinnadrattával aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében kiépítenének egy észak–déli intermodális vasúti folyosót a két ország között. Délen az Indiai-óceánnál végződne a vasútvonal. A szép terv megvalósítása azonban – ahogy az évfordulóból is kiderül – csigalassúsággal halad, és semmi jele annak, hogy felgyorsulhatna.
Ez lehűthetné a kedélyeket az egyik oldalon sikerpropagandát folytató orosz és az iráni vezetés köreiben, a másik oldalon az idegeskedő nyugati országok kormányainál. Az egyik oldalon előre isznak a medve bőrére azzal kapcsolatban, hogy ez a projekt mit hozhat Moszkvának és Teheránnak. A másik oldalon a Nyugat szempontjából káros geopolitikai következményektől tartanak – írta helyzetelemzésében az Eurasia Review hírportál.
A két ország gazdasági együttműködésének lendületet adhatna a vasútvonal, ami aggasztja a nyugati kormányokat, amelyek veszedelmesnek tartanák Oroszország és Irán erősödését. Egyelőre az aggódó félnek áll a zászló, mert a moszkvai és a teheráni vezetés összhangjának hiánya, az építést akadályozó nehéz terepviszonyok és a halvány finanszírozási források gátolják a vasútépítést.
Egy évtized is eltelhet, mire a tervből valóság lesz
A projekt annak ellenére akadt el, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője teljes mellszélességgel támogatja, akárcsak a teheráni kormány. Emellett a tengeri kikötőben rejlő lehetőség nyomán India és más dél dél-ázsiai országok is szívesen kihasználnák az észak-déli vasútvonalban rejlő szállítási lehetőségeket.
Nem segít a terv megvalósításának, hogy geopolitikai viszonyok változása miatt, nevezetesen az orosz-azeri kapcsolatok romlása nyomán, Moszkva inkább a Kaszpi-tenger keleti partja mentén építené ki a vasútvonalat, mint a nyugati oldalon.
További gond, hogy az iráni vasúti hálózat az ország északi részén jóval hézagosabb, mint az orosz, és hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a két ország sínpárjainak nyomtávja – akárcsak az orosz–európai relációban – eltérő. Mindez azzal a következménnyel járhat, hogy nem tudnák azt a forgalmat lebonyolítani a vasútvonalon, amit elvárnának tőle.
Az orosz elemzők összességében elismerik, hogy a vasúti folyosó nem fog megépülni a 2030-as évek előtt, kivéve, ha eltörlik a nyugati szankciókat Oroszországgal és Iránnal szemben. Ez ugyanis megnyithatná az utat a befektetői tőke előtt mindkét érdekelt fél hasznára.
A kommunikációban valóságként kezelik az észak–déli folyosót
Az orosz és az iráni vezetők úgy beszélnek a két országot összekötő vasúti folyosóról, mintha az már megépült volna és ide-oda járnának rajta a szerelvények. Közben a nyugati országok látva az Ukrajnával háborúban álló Oroszországnak szállított iráni fegyvereket idegeskednek.
Alekszej Szidelnyikov, orosz kutató, a Kaukázus szakértője öt pontban foglalta össze a projekt megvalósításának akadályait.
- Szankciók és geopolitikai feszültség. A két ország gazdaságát megtépázó nyugati gazdasági korlátozások miatt egyikük sem rendelkezik a vasútépítés rájuk eső részének finanszírozásához szükséges tőkével. Nem számíthatnak külföldi befektetőkre. A kapcsolatok javulására semmi esély nem látszik.
- Nézeteltérések a nyomvonal és az építés körül. A moszkvai és a teheráni vezetés között vita van arról, hogy merre haladjon a vasút nyomvonala. Emellett nem tudtak megegyezni abban, hogy melyikük építse az országaikon kívül vonalszakaszokat.
- A kész infrastruktúra hiánya. Sem Oroszországban, sem Iránban, sem a két ország között lévő, a vasút nyomvonalába eső államokban nincs kész infrastruktúra, ami kiszolgálhatná a vasutat. Ez a fővonalon túl a leágazásokra és az intermodális kapcsolatokra is vonatkozik.
- Adminisztratív akadályok. A két ország és a transzit országok nem tudtak megállapodni egy egységes tarifáról, amelyet a vasútvonalon érvényesítenének. Ennél is nagyobb gond azonban, a határátlépési procedúrákat sem sikerült harmonizálniuk.
- Környezetvédelmi aggodalmak. Az építkezéssel járó környezeti károkat egyelőre háttérbe tolták a felek, ám ezek súlya növekedni fog. A Kaszpi-tenger térsége az újabb környezeti beavatkozás nélkül is súlyos degradációtól szenved. Ráadásul Irán északi tartományaiban ivóvízgondokkal küzd, és el kellene adnia a projektet az ott élő etnikai kisebbségek.
Az Eurasia Review cikke megállapítja még, hogy bár ezek súlyos nehézségek, nem jelentik azt, hogy Moszkva és Teherán egyszer ne hozhatná tető alá az észak–déli vasúti összeköttetést. Az is igaz azonban, hogy amíg Oroszország az ukrajnai háború miatt, Irán pedig nukleáris fejlesztési programja miatt gazdasági szankciók alá esik, aligha tudja előteremteni a vasútvonal megépítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.
A logMASter versenyképes szolgáltatása Távol-Keletről
Vasúti gyűjtő szolgáltatásaink Kínából, rövid tranzitidőkkel!
Csak néhány raklap árura lenne szüksége a kínai beszállítójától, sürgősen?
Mi 18 nap alatt behozzuk gyűjtő küldeményét Kínából és vámkezelten házhoz szállítjuk Önnek!
Keresse kollégáinkat a sales@logmaster.eu email címen!
