Trump országgyarapítóként vonulhatna be a történelembe, ha az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot Dániától, ám az utóbbi ország elitje egyetért abban, hogy a „portéka” nem eladó, soha nem volt és nem lesz az. További kérdés a néhány tízezer lakosú terület függetlensége. Egy biztos: a tengeri szállításban is stratégiai jelentőségűvé vált.
Donald Trump az Egyesült Államok új elnöke már január 20-ai beiktatása előtt felmelegítette azt a korábbi elnöksége idején, 2019-ben felvetett ötletet, miszerint Grönland az Egyesült Államok részévé válhatna. Egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy ezt a célt katonai erővel vagy gazdasági kényszerítő intézkedésekkel érjék el.
Magyarán, hogy einstand formájában, egy katonai agresszióval elvegyék a területet a Dán Királyságtól, amelynek jelenleg a része. Egyelőre nem világos, hogy mennyire gondolja komolyan, amit mond. A katonai fenyegetés lehet egy hajlott korú ember fejében kavargó gondolat vagy tárgyalási taktika, amelyben a lehető legmagasabbra emeli a tétet.
Kapcsolódó cikkeink:
Van ráció abban, hogy Donald Trump pestiesen szólva „megtalálta” a Panama-csatornát
Kína irányváltása kihúzhatja Trump büntetővámjai alól a szőnyeget
Trump még nem elnök, de máris érzékelhető gazdasági bizonytalanságot okoz
A „nagy szállítási recesszió” végét hozta a télapó a puttonyában az ágazat cégeinek
Sokszereplős meccs indulhat Trump megválasztásával, amiben a szállítási ipar is nyakig érintett
A CNBC háttérelemzése igyekezett körüljárni az 56 ezer lakosú, 80 százalékban jég borította Grönland jövőjét. A videóposzt nyitva hagy minden lehetőséget a sziget változatlan státuszától az USA-hoz kerülésén át a függetlenné válásig.
Az első összefüggés, amit szemügyre kell venni, Grönland katonai stratégiai jelentősége, ami az északi-sarki jégtakaró olvadásával kiegészült az jeges-tengeri szállítási útvonal megnyílásának lehetőségével.
A kínaiak és az oroszok is megjelentek a színen
Grönland az egyik végpontja az onnan induló, majd Izlandot keresztezve Skócia északi csücskéig érő GIUK Gapnak. Ez a NATO egyik fontos járőrözési útvonala, ahonnan ellenőrizhető volt a szovjet, illetve jelenleg az orosz hadsereg tevékenysége az Északi-tenger térségében. Az oroszok ezt az útvonalat keresztezve vághatják el az USA-t nyugat-európai szövetségeseitől.
Az Egyesült Államok és Dánia közti katonai megállapodások keretében Grönlandon a hidegháború alatt három jelentős amerikai támaszpont is üzemelt. Mivel a szovjet interkontinentális bombázó repülőgépek vagy rakéták az Északi-sark felett érhetik el a legrövidebb úton az USA-t, a bázisok legfőbb feladata ezek előrejelzése volt.
Emellett figyelemmel követték a szovjet hadsereg légi, tengeri és vízalatti tevékenységét a térségben. A legészakibb amerikai támaszpont továbbra is működik, és szakértők szerint nem kétséges, hogy bármit kérjenek is az amerikaiak a dánoktól a katonai együttműködés terén, azt megkapnák.
Újraéledt a katonai éberség iránti igény
Az éberséget indokolja két körülmény. Az egyik, hogy miután Oroszország és a Nyugat kapcsolata a Krím félsziget 2014-es elfoglalása óta megromlott, az oroszok 2015-től kezdve feltámasztották befagyasztott állapotukból az északi határuk mentén sorakozó katonai bázisaikat. Ezek közül a legfontosabb a Nagurszkoje támaszpont, ami kevesebb mint ezer kilométerre van Grönland északi partjától.
A másik körülmény, ami idegesíthette a washingtoni vezetést, Kína egyik állami tulajdonú vállalatának 2018-as ajánlata volt. E szerint 550 millió dollár (216 milliárd forint) ráfordításával bővítettek volna két repülőteret a szigeten. Jellemző a dánok hozzáállásra, hogy a Pentagonnak csak a szemöldökét kellett megemelnie, hogy elzárkózzanak ezektől a projektektől.
„Grönland majdnem olyan mint egy zérópont, vagy középpont abban a változásban, amelyben az Északi-sark térsége geopolitikai és stratégiai szempontból egyre jelentősebbé válik” – mondta Kalus Dodds, a University of London Royal Holloway intézetének geopolitikával foglalkozó professzora.
„Azzal, hogy Kína megháromszorozta ballisztikus rakétáinak számát, Grönland földrajzi elhelyezkedésénél fogva jelentősebbé vált” – részletezte az előbbieket Brent Sadler, a Heritage Foundation kutatója.
Az olvadó jég felhívás keringőre a tengeri szállításban
A globális felmelegedés egyik ismert hatása a Föld északi-sarki jégsapkának olvadása, ami fokozatosan javítja a hajózás feltételeit a térségben. Ennek egyik jele, hogy 2013 és 2023 között 37 százalékkal nőtt a hajóforgalom a fagyos vizeken át a kontinensek között – derült ki a térség országait tömörítő Arctic Council adataiból.
A pekingi kormány 2018-ban bejelentette, hogy létre akarja hozni az „északi selyemutat”, ami Jeges-tengeren át kötné össze Kínát és Európát. Sadler szerint nagyon jövedelmező lehetőségeket kínál a tengeri fuvarozóknak az északi összeköttetés. Nyilván minden ország szeretné, ha a nála adózó vállalatok fölöznék le ennek a „habnak” a lehető legnagyobb részét.
A szakértők két útvonalat tartanak fontosnak. Az egyik Oroszország, a másik Alaszka, majd Kanada északi partjai mentén vezet. Az ukrajnai háború kezdete óta javuló orosz–kínai viszony nyomán a kínai fuvarozók bizonyára az előbbit választanák. Akárcsak az esetleg a biztonságos átkelésüket biztosítani hivatott kínai haditengerészeti egységek.
Nagy verseny indulhat Grönland jelentős nyersanyagkincséért
Felsorolni is hosszú mi miden rejtőzik Grönlandon a föld alatt. Réz, gyémánt, arany, grafit, vasérc, nikkel, ritka fémek, cink és urán is szerepel a listán. A déli és a középső részeken ezeken felül lítium is található, amire különösen ki vannak éhezve a technológiai versenyt folytató országok.
Az EU 35 ásványkincset tekint kritikusnak az európai gazdaság jövője szempontjából. Ebből 25 Grönlandon található. Ritka fémekből 1,5 millió tonnára becsülik az ottani készletet, miközben az USA ásványkincse ezekből 1,8 millió tonna lehet. Ez a nyersanyagforrás a fegyvergyártás szempontjából is kritikus jelentőségű.
Az amerikai bányatársaságok aktívak Grönlandon. Köztük a tőzsdén jegyzett Critical Metal, amely a ritka fémek kibányászására startolt rá. Más cégek mögött olyan milliárdosok állnak, mint Jeff Bezos, vagy Bill Gates. Nyilvánvaló, hogy Trump „akvizíciós” tervének egyik indoka, hogy biztosítsa az amerikai cégek hosszú távú hozzáférését a nyersanyagvagyonhoz.
Kicsik a dánok, de határozottan ragaszkodnak Grönlandhoz
„Fontos leszögezni, hogy Grönland nem volt eladó korábban, most sem az és nem is lesz az” – mondta a CNBC videóinterjújában Aaja Chemnitz dán parlamenti képviselő. Dodds nem tartja valószínűnek, hogy Grönland az USA 51. állama lesz vagy hozzácsatolják valamelyik meglévőhöz.
A dán kormány Trump szövegeire reagálva – az okos enged szamár szenved népi bölcsességet alkalmazva – jelezte, hogy meg akarja erősíteni az USA-val katonai és bányászati együttműködését a jeges szigeten.
Eközben az ott élők egyre határozottabban jelzik, hogy szívesen élnének egy független nemzetállamban. Ez azonban felveti a kérdést, hogy milyen viszonyban lennének a világ többi országával, főként az USA-val. Dánia évente 522 millió dollárral (200,4 milliárd forint) támogatja a szigetet. Ez Grönland GDP-jének 20 százaléka, költségvetésének több mint fele.
Kellene-e végül is az USA-nak Grönland vagy sem?
Ezt a pénzt valahonnan meg kellene szerezniük a grönlandiaknak, ha függetlenné válnának. Az egyik lehetőség, hogy úgynevezett „free association” szerződést kötnek az USA-val. Ilyen egyezmény kapcsol néhány kisebb szigetet a világ óceánjain az Egyesült Államokhoz. Ezzel biztonságpolitikájukat a nagy testvér kezébe adják, miközben egyebekben a maguk urai.
Az EU felkínálhatná a szigetnek, hogy mintegy lépjen vissza a dánokkal történt szakítás után vagy a Dán Királyság teljesen önálló részeként az unióba. Ehhez kiegészítő anyagi támogatást kínálhatna – mondta Dodds.
A végső kérdésre, hogy kell-e valójában az USA-nak Grönland vagy sem, Dodds politikai választ ad. Szerinte, ha Trump be akarja írni a nevét az Egyesült Államok történetébe, akkor a sziget megvásárlásával megtehetné ez. Ugyanakkor egyfajta puccsot hajtana végre, mert nem kérné ki az amerikai társadalom véleményét erről.
Sadler szerint nem teljesen világos, mi lenne jó az USA-nak. Ugyanakkor úgy véli, hogy amíg zavartalan az amerikai katonai és gazdasági jelenlét a szigeten, a kínaiak gazdasági behatolását a dánok és a grönlandiak kizárják és szükség esetén az Egyesült Államok hadserege növelheti aktivitását, addig az USA nemzetbiztonsági érdekei érvényesülnek Grönlanddal kapcsolatban. És ez a döntő szempont ebben az ügyben.
