A mesterséges intelligencia korában a vállalatok kényszert éreznek arra, hogy automatizálják folyamataik lehető legnagyobb részét, ám az MI (mesterséges intelligencia) egyelőre még nem fektette teljesen két vállra az embereket.
A rakodás olyan feladat, amely kézi munkával viszonylag gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Még egy képzetlen dolgozó is meg tud felelni az ezzel kapcsolatos kihívásoknak három óra oktatás után. Ennek a munkának az automatizálása még messze nem teljes, pedig évtizedek óta léteznek automatizált rakodórendszerek – írta a Logisztikai Hírek hírportál.
Ennek oka a rakománytípusok változatossága és a rakodódokkok strukturálatlan környezete. Ezekben egyelőre nem igazodnak el az automatizált rendszerek. Az emberek jobban tudnak alkalmazkodni a rakomány elrendezésének váratlan változásaihoz vagy a különböző formájú és méretű, illetve a törékeny tárgyak kezeléséhez.
A pontos munkafolyamat ugyan minden alkalommal nagyon hasonló lehet, ám közben sok apró különbséget is hordoz. Vannak ugyan olyan teherautók és asszisztensrendszerek, amelyek növelik a rakodás hatékonyságát, de ez még mindig az emberek terepe. Az iparági szakértők úgy vélik, hogy ez valószínűleg még egy ideig így is marad.
A Kion-csoport (hozzá tartozik a Still, a Linde és a Baoli targoncamárka is) régóta keresi a módját a rakodás automatizálásának növelésére. Peter Krumbholz, a Kion technológiai és innovációs projektvezetője szerint a kaotikus környezetek ideális tesztpályát biztosítanak az autonóm rendszereknek.
„Az érzékelők lehetővé teszik az automatizált eszközöknek, hogy gyorsan és biztonságosan cselekedjenek, még összetett és kiszámíthatatlan környezetben is.” Jelenleg ott tartunk, hogy kezd kialakulni az ember és a gép közötti szimbiózis. Ebben mindkét fél profitál sajátos érzékeléséből és tudásából.