Az Európai Bizottság felülvizsgálja a határokat átlépő közúti szállításban érvényben lévő súlykorlátozást. Úgy tűnik, a kamiononként 40 tonnás limit, ami rontja a fuvarozás hatékonyságát, lehetetlenné teszi a hosszú távú környezetvédelmi vállalások teljesítését.
Az európai szabályozási fórumok keresik a módját annak, hogyan lehetne megemelni azt a súlykorlátozást, amelynek értelmében az uniós országok határait átlépő kamionok legfeljebb 40 tonna rakományt fuvarozhatnak – adta hírül a The Loadstar logisztikai internetes szakportál.
Első körben az európai külügyminiszterek tanácsa elé került az a javaslat, hogy 44 tonnára emeljék a felső határt, ám ezen a fórumon a részt vevőknek nem sikerült dűlőre jutniuk a kérdésben. Így az Európai Bizottság veszi kezébe az ügyet. Az EU legfelsőbb döntés-előkészítő testülete a Weights and Dimensions direktíva (WDD) felülvizsgálatára készül.
A WDD része a Greening Freight csomagnak, amelynek célja a közlekedés teherszállítási részének hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele. „A fuvarozóknak csökkenteniük kell tevékenységük szén-dioxid-kibocsátását, aminek legegyszerűbb módja, hogy ha javítják kamionjaik kihasználtságát” – foglalta össze a lényeget Michaël Reul, az UPTR szállítási szövetség főtitkára.
A franciák persze már kiléptek a kiskapun
A szakértők úgy látják, hogy a nagyobb szállítási mennyiség lehetővé tétele nélkül gondok lehetnek az EU Fit for 55 tervének teljesítésével. Ez arról szól, hogy 2030-ra 55 százalékkal kellene mérsékelni az uniós országok szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez lenne az első szakasz a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátás felé vezető úton.
A franciák nem lacafacáztak. Kihasználva, hogy az uniós vállalás a határokat átlépő kamionokra vonatkozik, a párizsi kormány Franciaországon belül engedélyezte, hogy a kamionok maximum 44 tonna árut szállítsanak. “Látva, hogy kevés a személyzet, főként a teherautó-sofőr, a szervezetünkhöz tartozó vállalatok nem értik, miért vonatkozik rájuk szigorúbb korlátozás a nemzetközi szállításban, mint határon belül” – értékelte ezt a lépést Reul.
“Közgazdasági nézőpontból nézve a 40 tonnás korlátozás azt jelenti, hogy elveszítjük négy tonna áru továbbításának lehetőségét.”
Megszólaltak a „hátha mégis úgy lehetne” hívei is
Természetesen látva a franciaországi változást a szabály lazításának ellenfelei is megszólaltak. Szerintük ez a közúti szállításra ösztönzi a megrendelőket ahelyett, hogy vasúton és a folyókat, csatornákat kihasználva vízi úton fuvaroztatnák az árujukat. Csak a rövid utakon és a szállítás úgynevezett utolsó kilométerén kellene teherautókat használni!
Az nem derült ki, hogy elvi álláspontjuk megfogalmazásakor figyelembe vették-e az európai vasúti és folyami szállítás valós kapacitásait vagy csak a “hátha mégis úgy lehetne” (whisful thinking) jegyében ragaszkodnak a 40 tonnás limithez.
Mások szerint a franciák döntése azért veszedelmes, mert Európa útjai zsúfoltak, túlterheltek, így a korábbinál nehezebb kamionok közlekedése tovább rontaná a minőségüket. Ez növelné az infrastruktúra karbantartási költségeit.
Reul viszont optimista. Szerinte hosszabb távon a francia álláspont is megváltozhat a nemzetközi szállítás szabályának lazításával kapcsolatban. Legalábbis az ottani fuvarozók szövetsége bízik ebben. A vita menedzselése az Európai Unió magyar elnökségére hárul, miután 2024 júliusa és decembere között Magyarország látja el ezt a tisztséget.