Amióta nagyhatalmak léteznek a világon a kikötők mindig fontos szerepet játszottak az országok kereskedelmi és katonai ambícióinak támogatásában. Ez ma sincs másként: az olyan óriások, mint Kína és India ezekből indulva „támadhatnak” áruikkal a világpiacon, míg az importőr országok ezeken keresztül szűrhetik meg, mi kerül a piacaikra.
Az elmúlt évszázadokban a világ legnagyobb hajózási központjainak birtoklása segítette a birodalmak terjeszkedését, az ellenőrzésükét folyó rivalizálás háborúkhoz vezetett, miközben a rajtuk keresztül folyó kereskedelem a meggazdagodás vagy legalábbis a jómódú élet megteremtésének egyik forrása volt – írta a Bloomberg előfizetéses cikkében.
A vállalatoknak lehetőséget biztosít a távoli piacok fogyasztóinak elérésére vagy a messzire nyúló csápokkal rendelkező beszállítói láncok kialakítására. A hadikikötők vagy katonai célra is használt kikötők kereskedelmi kikötőkből nőttek ki, és helyenként akkorára híztak, hogy önálló gazdasági egységet jelenteken az országok gazdaságán belül.
Raktárházak és elosztóközpontok teszik teljessé képet. A világ kikötőin áramlik át a tengeri kereskedelem, ami az évi 25 ezer milliárd dollár értékű világkereskedelem 80 százalékát adja. A tengeri kikötők jelentős változáson mennek át a digitális technológiák, az automatizáció és a zöldenergia megjelenése miatt.
Becslések szerint a következő tíz évben évente átlag 200 milliárd eurót fognak költeni tulajdonosaik a fejlesztésükre, ami azt jelenti, hogy egy évtized alatt kétezer milliárd euró áramlik ezekbe a befektetésekbe. “A kikötők a geopolitika eszközei” – zárta rövidre a lényeget a spanyol Ports & Logistics Advisory tanácsadó cég egyik tanulmánya.
A Bloomberg a világ nyolc kikötőjét vette szemügyre, hogy bepillantást nyerjen, hol tart a világ országainak geostratégiai játszmája.
Sencsen: gigantikus autóexport-kikötő épült
Kína nem válhatott volna a világ feldogozóipari műhelyévé, ha nem lettek volna óriási export-import kikötői. A világ tíz legnagyobb konténerkikötője közül hét Kínában található és nincs az első tízben európai versenytársuk – derült ki a Lloyd’s biztosítótársaság legfrissebb listájából. A jövőt az formálhatja, hogy Kína vált a világ legnagyobb autóexportőr országává.
Sencsen Yantian Port kikötőjében Xiaomo néven új terminál épült az autók berakodásának kiszolgálására. A létesítményt 2023 januárjában adták át. Tavaly összesen 20 ezer autó hajózott ki innen. A Xiaomóból indult a BYD Exoplorer-1 hajója is első útjára. Ez az első teherhajó-óriás, amelyet Kínában építettek autók szállítására.
Idén februárban Sencsen városának helyhatósága már arról számot be, hogy ki akarják bővíteni a kikötő kapacitását. Ezt összekötik azzal, hogy a BYD elindítja itt található ipari parkja második részének építését. A BYD exportoffenzívájának második útja Brazíliába vezetett májusban, a harmadik Európába júliusban.
A város tulajdonában lévő kikötő és az autógyártó összefonódására jellemző, hogy a BYD további hét hajót rendelt és bejelentette az ipari park harmadik fázisának építkezését is. Az autóknak most csupán 25 kilométert kell megtenniük valamilyen szállító eszközön behajózásukig. A legújabb üzem azonban olyan közel lesz, hogy az elkészült új autók öt perc alatt a kikötőben lehetnek.
A Xiaomo idén 100 ezer autót akar hajóra rakni, amit 2030-ra egymillióra növelnének.
Vadhvan: Indiai követi Kína gigantomániáját
Néhány órára India pénzügyi központjától, Mumbaitól egy ősi tengerpart található, amelyen a kontinensnyi ország legnagyobb, legmélyebb kikötője épülhet soha nem látott befektetési költséggel. Vadhvan kilenc, egyenként egy kilométer hosszú terminált vonultat majd fel kereken gördülő és folyékonyan érkező áruk exportjára és importjára.
A várhatóan az évtized végére lezáruló építési projekt költsége kilencmilliárd dollár. A befejezés után évente 23 millió konténer átrakodására alkalmas létesítmény jön létre. Ezzel Vadhvan a világ első tíz konténerkikötője közé kerül – állítják a gigantikus projekt támogatói.
A létesítmény illik az ország kormányának ahhoz a tervéhez, hogy Indiát a világ egyik feldolgozóipari és exportóriásává tegye. Ezzel szívnák fel a Kína és az USA megromlott viszonya miatt Kínából kiáramló tőke és gyártókapacitások egy részét.
Vadhvan esetén megvan az a 20 méteres vízmélység, ami szükséges a világ legnagyobb teherhajóinak fogadáshoz. Ezzel megoldja azt a problémát, hogy ma számos nagyon nagy hajó elkerüli Indiát, mert nem talál olyan kikötőt, ami elég mély lenne neki. Ezért oda tartó áruját Dubajban vagy Szingapúrban kell kisebb hajókra átrakodni. Ez 100-200 dollárral dobja meg az érintett konténerek logisztikai költségét.
Vadhvan lesz az India–Közel-Kelet–Európa Corridor szállítási útvonal, gazdasági kapcsolat kiindulópontja. Ez vélhetően eldönti az építkezés útjában lévő halászfaluknak a sorsát, amelyek ellenzik a kikötőóriás felépítését.
Szingapúr: megvalósítják a science-fictiont
Szingapúr városállam a Malaka-szorosban ülve a világ egyik geopolitikailag legérzékenyebb pontján van. Részben ez a titka meggazdagodásának. A városállam kikötőjének fejlesztésére szánt pénzt olyan projektre fordítják, amivel eddig csak a sci-fi rajongói találkozhattak. A település nyugati oldalán 15 milliárd dollár értékű beruházással létre akarják hozni a világ első teljesen automatizált tengeri terminálját.
Az építkezés első fázisa 2022-ben indult. A tervek szerint a kikötő 2027-re képes lesz évente 20 millió húszlábas konténernek megfelelő árumennyiség mozgatására. Ezt 2040-re 65 millióra akarják emelni. Ekkorra háromezer hektárra nő a létesítmény területe (a Velencei-tó területe 2600 hektár) és kapacitása majdnem kétszerese lesz a meglévő kikötő 38,8 millió TEU/év átrakodási képességének.
A beruházó sajtóbeszámolója szerint már most 200 teljesen automata vezérlésű jármű sürög-forog a már megépült kikötőrészen. Emellett megrendeltek két teljesen automata átrakó darut.
Az ázsiai fejlesztések után hátra van három kontinens öt kikötője, amelyek nem feltétlenül követik ezek eltúlzott méreteit, de jelentőségük azért elég nagy. A lengyelországi Gdynia például – bár nem szép ezt kimondani – az orosz–ukrán háború nagy nyertese.
Erről szól cikkünk megjelenő második része. Kövesd be Facebook oldalunkat és értesítünk a folytatásról!
A logMASter kapcsolódó szolgáltatásai
Vasúti gyűjtő szolgáltatásaink Kínából, rövid tranzitidőkkel!
Csak néhány raklap árura lenne szüksége a kínai beszállítójától, sürgősen?
Mi 18 nap alatt behozzuk gyűjtő küldeményét Kínából és vámkezelten házhoz szállítjuk Önnek!
Keresse kollégáinkat a sales@logmaster.hu email címen!
Kínából vasúton egy palettától a komplett konténerig, gyorsan, biztonságosan, akár háztól-házig vámügyintézéssel együtt!
