Trump még nem elnök, de máris érzékelhető gazdasági bizonytalanságot okoz

Az amerikai elnökválasztás előtt két körülménnyel kellett számolniuk a szállítási szakma cégeinek, amikor 2025 első hónapjaira készültek. Az amerikai dokkmunkások sztrájkjával és a kínai holdújév viszonylag korai kezdetével. Az USA választói hozzátettek ehhez egy harmadikat: a Trump-hatást.

Az Egyesült Államok mindig forgalmas kikötőiben idén november-decemberben különösen erős tempóban folyt a hajók kirakodása, ami várhatóan a szállítási rekordok megdőlésében ölt testet – derült ki a National Retail Federation (NRF), a kiskereskedők szakmai szervezetének beszámolójából, amit a Reuters ismertetett.

A fizikai és internetes áruházak amúgy is előrehozták szállításaikat, mert a karácsony olyan napokra esik, hogy a hosszabbak lesznek a vállalatok leállásai, így kevesebb idő jut a szállítások lebonyolítására is.

Ez a világ minden táján szűk keresztmetszetek okozhat a logisztikai folyamatokban, ami közvetlenül és közvetve is érinti az Egyesült Államokat.

Bezárul a szállításra rendelkezésre álló ablak

Az USA-ban azonban két további körülmény is a szállítások felpörgetése mellett szól. Az egyik október óta ismert: a dokkmunkások január közepétől folytatják akkor felfüggesztett sztrájkjukat. A másik azzal vált élessé, hogy a választók döntése alapján 2025. január 20-ától kezdve Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.

„Az ablak, amelyen át még be lehet tolni az amerikai piacra a hajón érkező árut a dokkmunkássztrájk előtt, gyorsan zárul. Emellett számolni kell a megválasztott elnök vámfenyegetéseivel, amelyek kampányának legfontosabb ígéretei között szerepeltek” – összegezte a helyzetet Jonathan Gold, az NRF beszerzésekkel, beszállítói láncokkal foglalkozó szakértője.

A munkabeszüntetés a keleti parton Maine államtól, azaz az USA északkeleti csücskétől a Mexikói-öbölig le fogja bénítani a kikötőket, ha az ideiglenes felfüggesztésről szóló megállapodás január 15-ei határidejéig nem tudnak megállapodni a munka folytatásáról a szakszervezetek és a munkaadók. Ez bajosnak ígérkezik, mert a munkavállalókat nem elsősorban a bérek izgatják, hanem az, hogy megakadályozzák munkájuk automatizálását.

A megválasztott elnök egyelőre dobálózik a számokkal

Donald Trump a tőle megszokott – és vélhetően kiszámított – pontatlansággal számos új vámtarifa lehetőségét vette fel. (Azt is megjegyezte egyszer, hogy a kedvenc szava a „tarifa”.) Választási kampányában minden az USA-ba irányuló importra 10-20 százalékos vámot, a kínai behozatalra 60 százalékos tarifát ígért.

Megválasztása után 25 százalékos importvámmal fenyegette meg az Egyesült Államok két szomszédját, Kanadát és Mexikót, ha nem vetnek véget a területükről az USA-ba érkező bevándorlásnak és fentanylexportnak. Leszámítva, hogy ezzel véget vetne az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezetnek, a felvetésből kiderül, hogy valójában szabad kezet akar kapni ahhoz, hogy azt csináljon, amit akar.

A fentanylról ugyanis feltehetően tudja, hogy szintetikus drog, aminek az előállítása nem bonyolult. Következésképpen akár az USA-n belül is megoldható. (Szemben a kokainnal, amelynek előállítása és szállítása meghatározott helyekhez és útvonalakhoz kötődik.) Így ennek a kábítószernek a behozatalára hivatkozva gyakorlatilag bármilyen országot megfenyegethet valami büntetővám bevezetésével.

A nagyvállalatok komolyan veszik a vámelemelések lehetőségét.

A Reuters áttekintése szerint szeptember és november közepe között az S&P-500 tőzsdeindexben szereplő vállalatok közül több mint 200 vezetői jelezték a befektetői fórumokon, hogy szerintük 2025-ben fontos ügy lesz az új amerikai adminisztráció vámpolitikája. Gold ennek kapcsán úgy látja, hogy a megrendelők annyi árut szállíttatnak az USA-ba, amennyit csak tudnak, mielőtt Trump megjelenésével új elemmel bővülnek az üzleti kockázatok.

Az NRF, amely az Egyesült Államok legnagyobb kiskereskedőit, a Walmartot, a Targetet és másokat képvisel közzétett egy látványos becslést. A szervezet szerint novemberben 2,17 millió 20 lábas konténernek megfelelő mennyiségű áru érkezhetett az USA kikötőbe, ami 14,4 százalékkal több a 2023. novemberi szállításoknál.

A decemberi forgalom elérheti a 2,14 millió TEU-t, ami ismét csak 14 százalékkal haladná meg az egy évvel korábbi utolsó hónap mennyiségét. Az NRF korábbi tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy Trump tarifái 78 milliárd dollárt húzhatnak ki az amerikai fogyasztók zsebéből, ha a kiskereskedők áthárítják az azokból eredő pluszköltségeiket a vásárlókra. És ez a becslés nem számol a megbüntetett országok válaszlépéseivel.